Francia partnerünk a csomagautomaták, postaládákat gyártó Decayeux cégcsoport, mely 1872-ben alakult. A cégcsoport a biztonságtechnikai termékek piacán jelentős pozíciót foglal el Európában, például piacvezető a postaláda, csomagautomata gyártásban. Több országban van leányvállalata, évi 100 milliós Eurós forgalommal.
Az említett csomagautomata gyártó cégcsoport dinamikus piackutató és piacépítő tevékenységének köszönhetően, mára olyan ismert és elismert Cégeknek hivatalos csomagautomata gyártói vagyunk (pl.Bauhaus szakáruházak, Leroy Merlin cégcsoport).
A Széf 97 Kft. szintén dinamikus fejlődést tudott elérni az elmúlt években, melynek kézzel fogható példája, hogy 2009-ben egy 500 m2-es saját raktárat, valamint kis- és nagykereskedelmi üzletet tudhat magáénak. Széles, stabil választékkal állunk vevőink rendelkezésére. Ha csomagautomatát, széfet, postaládát vásárolna, keresse fel üzletünket.
Termékeink zömét raktárról, azonnal biztosítjuk. A megrendelésre behozott termékek átadási határideje meglepően rövid.
Szolgáltatások:
Biztonságtechnikai szaktanácsadás, ajánlatkészítés, szerviz, széfek rögzítés, oktatás, házhozszállítás.
A levéltitok megőrzése manapság is fontos, betartandó szabály. Az első levélszekrények megalkotásánál (XVI. század), és az azt követő időkben, a köztéri gyűjtőládák használatánál a teljes levélbiztonságot, valamint a magán- és üzleti levelezés megóvását tartották szem előtt.
Kezdetben a templom elé kihelyezett faládákban a lakosok ismeretlenül bedobhatták üzeneteiket, hogy a hatóságokat összeesküvés híréről vagy bármely veszélyről értesítsék. Az első magyarországi postaládák 1830-tól, Nagyvárad és Budapest utcáin jelentek meg, s számuk néhány évtized alatt a többszörösére nőtt.
A magánlevelezés a levéljegynek, a bélyeg elődjének elterjedésével terjedt el, mivel a lakosság ezentúl szabadon vásárolhatta a cakkos szélű bélyegeket, és az 1867-es Kiegyezés után, segítségükkel már a hazai, piros-fehér-zöld színű, koronás levélládában bocsáthatta útjára legféltettebb titkait. A postahivatalok hálásan tekintettek az új intézményre, ahogyan az emberek nagy része is elégedetten használta az új kommunikációs formulát, mivel nem kellett hosszadalmasan sorba állni a levelek föladásánál, és a tarifát sem kilométer arányában állapították meg.
A nagy forgalomnak köszönhetően, a postaláda-gyártás is föllendült, és többféle típus látott napvilágot. A kézi ürítésűt fölváltotta a gépi, a kulcsost, az automata; végül, a Millennium idején a legtöbb példány öntöttvas lábakat kapott, hogy utcabútorként már ne csak rideg használati tárgyként jelenjék meg az utcákon, hanem művészi értéket is hordozzon.
Aki viszont leveleket ír, az előbb-utóbb kap is, így az emberek elkezdtek saját postaládákat vásárolni. Megjelent a kültéri postaláda a bérházakhoz, az ajtónyíláshoz szorosan illeszkedő postaláda a zárkózott családi házak részére, a kollektív postaláda jó szomszédok részére, majd a városiasodás hatására, a falakat beborító postaládák társasházak részére, sőt, a szépen kiképzett klasszikus levélszekrények a műemlékek falára.
Az emberek azonban – talán kissé hűtlenül –, gyorsan váltottak, és levelezésüket is az elektronikára bízták. A villámlevél vagy e-mail megjelenésével egyre kevesebben körmölnek tollal papírra, a közösségi oldalakon és a chat-csatornákon a tiszavirág életű hozzászólások gyorsan enyészetté válnak. Nem elhanyagolható szempont azonban, hogy a szöveg tetszés szerint manipulálható. Ezt tudván, az üzleti világban továbbra is a postán kiküldött értesítők, levelek számítanak hitelesnek. A Magyar Posta, reagálva az igények visszaesésére, a postakürtös emblémával díszített utcai postaládák cseréjét tervezi, de az igazán igényesek tudják, az üdvözlet azért mégiscsak írott, papírképeslapon mutat a legjobban.
A postai szolgáltatásokat és minőségi követelményeket a 79/2004. [IV. 19.] számú kormányrendelet szabályozza. Ez alapján a postaládának (levélszekrénynek) az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
Ezek hiányában a postai szolgáltató megtagadhatja a küldemények kézbesítését.